Névtelenül

Rendszeresen hallgatom az igehirdetéseket. Nagy-nagy örömet, segítséget jelent nekem. Sokszor előfordul, hogy épp azokról a dolgokról van szó, amiken én is átmegyek. Ebből szerettem volna egyet megosztani az olvasókkal, az Úr iránti hálával.

Dr. Fekete Lászlóné vasárnapi "babaköszöntésénél" jutott eszembe a közelmúlt egyik eseménye, hogyan lett az Ige ("senki nem ragadhatja ki őket az én kezemből") gyakorlati valóság a családunk számára.

Középső fiam 37 évesen minden előjel nélkül rosszul lett, infarktus-gyanúval került kórházba. Épp a legkisebb fiam családjánál voltam, mikor felhívott az orvos, és közölte a hírt: "ünnepelhetjük a fiam második születésnapját, hajszálon múlt az élete. Most viszi a mentő olyan klinikára, ahol elvégzik a szívkatéterezést és az esetleg szükséges beavatkozást. Nyugodjak meg, mert jó kezekben van". A hír első felénél majdnem összeomlottam: néhány hónapja hagyott itt a férjem, most pedig az egyik fiam - majdnem. De a hír második fele: JÓ KEZEKBEN VAN - nekem mást jelentett, mint amire ő gondolt! Igen, születésekor a testvéreivel együtt odatettük őt is a legbiztonságosabb helyre! Most is az Úr kezében van! Egy pillanat alatt elszállt a félelem, aggódás, kétségbeesés, és békesség, nyugalom töltött el. Az egy pillanat alatt történt változás bennem döbbenetes volt: ilyet csak az Úr tud tenni:)

Forrás: e-mail